1.1 Az asztal

 

30 cm magasról a játékfelületre leejtve mindenhol egyaránt 23 cm magasra kell felpattannia.

1.1.4 A játékfelületnek egységesen sötét színûnek és mattnak kell lennie, mindkét hosszanti oldalvonalon 2.74 méteres, 2 cm széles fehér szegéllyel, s mindkét alapvonalon 1.525 méteres, 2 cm széles fehér szegéllyel.

1.1.5 A játékfelületet az alapvonalakkal párhuzamosan húzódó, függõleges háló két egyforma nagyságú térfélre osztja. A játékfelületnek teljes terjedelmében folyamatosnak kell lennie mindkét térfélen.

1.1.6 A páros játékhoz a térfeleket egy, az oldalvonalakkal párhuzamosan húzódó, 3 mm széles fehér színû középvonal két egyforma méretû térfélrészre osztja. A középvonal mindkét térfélen a jobb oldali térfélrészhez tartozik.

 

 

1.2 A hálókészlet

 

1.2.1 A hálókészlet a hálóból, a felfüggesztésébõl és a hálótartó oszlopokból áll, beleértve a hálót az asztalhoz rögzítõ csavarokat.

1.2.2 A hálót zsinórral kell felfüggeszteni, mindkét végén 15.25 cm magas oszlophoz erõsítve. Az oszlopok külsõ határvonala l5.25 cm-es távolságra van az oldalvonaltól.

1.2.3 A háló felsõ szélének, a háló teljes hosszában, 15.25 cm magasan kell lennie a játékfelület felett.

1.2.4 A háló aljának, a háló teljes hosszában, a lehetõ legközelebb kell lennie a játékfelülethez, a háló végeinek pedig a lehetõ legszorosabban kell csatlakozniuk a hálótartó oszlopokhoz.

 

1.3 A labda

 

1.3.1 A labda gömb alakú, 38 mm átmérõjû.

1.3.2 A labda súlya 2.5 gramm.

1.3.3 A labda anyaga celluloid, vagy hasonló mûanyag, színe fehér, sárga vagy narancssárga, és matt.

 
1.4 Az ütõ

 

1.4.1 Az ütõ tetszés szerinti méretû, alakú vagy súlyú lehet, de a lapjának simának és merevnek kell lennie.

1.4.2 Az ütõlap vastagságának legalább 85% -a természetes fa legyen, az ütõlapon belüli ragasztóréteg felerõsíthetõ valamilyen rostos anyaggal, mint például szénrost, üvegrost vagy préselt papír. Viszont nem lehet vastagabb a teljes vastagság 7.5%-ánál, vagy 0.35 mm-nél, attól függõen, hogy melyik érték a kisebb.

1.4.3 Az ütõlapnak az ütéshez használt oldalát vagy szokványos szemcsés gumival kell borítani szemcsével kifelé, a ragasztóanyaggal együtt legfeljebb 2 mm vastagságban, vagy pedig szendvicsgumival, azaz szofttal, szemcsével akár kifelé, akár befelé, a ragasztóanyaggal együtt legfeljebb 4 mm vastagságban.

1.4.3.1 A szemcsés gumiborítás egy olyan, nem szivacstartalmú természetes vagy mûanyag gumi, amelynek egész felületét egyenletesen borítják a szemcsék, négyzetcentiméterenként legalább 10, de legfeljebb 50 darabos sûrûséggel.

1.4.3.2 A szendvicsgumi borítás, azaz szoft egy szivacsgumi réteg külsõ felén szemcsés gumiborítással. A szemcsés gumiréteg összvastagsága nem haladhatja meg a 2 mm-t.

1.4.4 A borítóanyagnak az ütõlapot teljesen be kell fednie, de nem nyúlhat túl az ütõ szélén, kivéve a nyélhez legközelebbi részen, amelyet az ujjak érintenek. Ez a rész lehet borítatlan, vagy más anyaggal fedett.

1.4.5 Magának az ütõlapnak, az azt borító valamennyi rétegnek, s a ragasztóanyagnak is folyamatosnak és egyenletes vastagságúnak kell lennie.

1.4.6 Az ütõt borító anyagnak, vagy a borítatlanul hagyott ütõlapnak mattnak kell lennie, egyik oldala élénk piros, a másik oldala fekete kell hogy legyen. Az ütõ szélén lévõ bármilyen szegélynek mattnak kell lennie, s egyáltalán nem lehet fehér szín rajta.

1.4.7 Az ütõfelület egyöntetûsége, a szín egysége kis mértékben eltérést mutathat sérülés, kopás vagy fakulás miatt, de csak akkor, ha az a felület jellegét, alapvetõ paramétereit nem befolyásolja jelentõsen.

1.4.8 A mérkõzés kezdetekor és a mérkõzés alatti ütõcserék alkalmával a játékos köteles megmutatni a használni kívánt ütõjét az ellenfélnek és a játékvezetõnek egyaránt, és meg kell engednie nekik, hogy az ütõt megvizsgálják.

 

 

1.5 Meghatározások

 

1.5.1 A labdamenet az az idõtartam, amíg a labda játékban van.

1.5.2 A labda játékba kerül attól a pillanattól kezdve, ahogy megszûnik a mozdulatlansága a szabad kéztenyérben, ahonnét az adogatás szándékával indítják el, s játékban marad mindaddig, amíg a labdamenet ponttal véget nem ér, vagy félbe nem szakad.

1.5.3 A megismételt labdamenet az, amelynek eredményét nem számítják he.

1.5.4 A pont, vagy poén az a labdamenet, amelynek az eredményét számítják.

1.5.5 Az ütõtartó kéz az, amelyben az ütõt fogják

1.5.6 A szabad kéz az, amelyben nincs ütõ.

1.5.7 Ütés az, amikor a játékos az ütõt tartó k~. tartó kéz csukló alatti részével érinti a labdát.

1.5.8 A labda akadályoztatása, vagy "töccs" azt jelenti, hogy akár a játékos maga, akár valami, amit magán visel, vagy magánál tart, hozzáér a labdához, amikor az még nem hagyta el a játékfelületet vagy a szóban forgó játékos térfelének alapvonalát, s nem érintette az õ térfelét, miután az ellenfél utoljára megütötte azt. .

1.5.9 Az adogató az a játékos, akinek elsõként kell megütnie a labdát a labdamenet során.

1.5.10 A fogadó az a játékos, akinek másodszor kell megütnie a labdát a labdamenet során.

1.5.11 A játékvezetõ az a személy, akit a mérkõzés irányítására, ellenõrzésére jelölnek ki.

1.5.12 A helyettes játékvezetõ az a személy, aki a vezetõbíró, játékvezetõ munkáját segíti bizonyos döntésekkel.

1.5.13 A játékos magán viseli, vagy magánál tartja mindazt, amit magán viselt, vagy magánál tartott a labdamenet megkezdésekor.

1.5.14 A labda a háló felett vagy mellett szálló labdának tekinthetõ akkor is, ha akár felül, akár alul, akár kívülrõl megkerüli a hálókészletet az asztalon kívül repülve, vagy, ha a visszaütésnél a háló felett vagy mellett ugrik vissza.

1.5.15 Az asztal alapvonalának kell tekinteni annak mindkét irányba történõ meghatározatlan mértékû meghosszabbítását is.

 

 

1.6 A szabályos adogatás

 

1.6.1 Az adogatás megkezdésekor a labdának mozdulatlanul kell nyugodnia az adogató szabad kezének laposra nyitott tenyerében, az alapvonal mögött és a játékfelület szintje fölött.

1.6.2 Az adogatónak megközelítõleg függõlegesen, minden pörgetés nélkül kell feldobnia a labdát úgy, hogy az a szabad kéz tenyerét elhagyva legalább 16 cm magasra repüljön, majd anélkül essen lefelé, hogy bármibe beleütközne.

1.6.3 A lefelé szálló labdát az adogatónak úgy kell megütnie, hogy az elõször a saját térfelét érintse, majd a háló felett vagy mellett elszállva egyenesen a fogadó térfelén pattanjon le. A párosban a labdának egymás után az adogató, majd a fogadó játékos jobb térfélrészletén kell lepattannia.

1.6.4 A labdának és az ütõnek mindvégig a játékfelület szintje fölött kell lennie attól a pillanattól kezdve, ahogyan a labda mozdulatlanul vár a feldobásra , mindaddig, amíg bele nem ütnek.

1.6.5 A labdának a megütésének pillanatában az adogató alapvonala mögött kell elhelyezkednie, és nem kerülhet az adogató testrészei mögé, kivéve a karját, a fejét vagy az alapvonalától messzebb esõ lábát.

1.6.6 A játékos felelõssége úgy adogatni, hogy a játékvezetõ vagy a helyettes játékvezetõ jól láthatóan meggyõzõdhessen a szabályos adogatás követelményeinek betartásáról.

1.6.6.1 Ha a játékvezetõnek kétsége támad az adogatás szabályosságát illetõen, de sem õ, sem a helyettes játékvezetõ nem biztos benne, akkor jogában áll a mérkõzés során egyszer figyelmeztetni az adogatót anélkül, hogy pontot ítélne.

1.6.6.2 Ha ugyanazon játékos adogatásának szabályossága a késõbbiekben is kétséges akár ugyanazon okból kifolyólag, akár más miatt, már nem élvezheti a figyelmeztetés adta jogot, hanem a fogadó javára kell pontot ítélni.

1.6.6.3 Amennyiben a szabályos adogatás követelményeinek be nem tartása egyértelmû és tiszta, nem lehet figyelmeztetni, hanem a fogadó javára kell pontot ítélni az elsõ és minden további alkalommal.

1.6.7 Kivételes esetekben a játékvezetõ könnyítést adhat a szabályos adogatás kritériumai alól, méghozzá akkor, ha elõre, tehát még a játék megkezdése elõtt tudomására hozzák, hogy az adogatót mozgáskorlátozottság akadályozza a szabályok betartásában.

 

 

1.7 A szabályos visszaütés

 

1.7.1 Az adogatás vagy fogadás után úgy kell a labdát megütni, hogy az a hálókészlet felett vagy mellett akár közvetlenül, akár a hálókészlet érintésével az ellenfél térfelét érintse.

 

 

1.8 A játékrend

 

1.8.1 Egyesben az adogató kezdi a játékot szabályos adogatással, amelyet a fogadó szabályosan visszaüt. Ezt követõen az adogató és a fogadó felváltva üt.

1.8.2 Párosban az adogató kezdi a játékot szabályos adogatással, amelyet a fogadó szabályosan visszaüt. Ezután az adogató párjának kell szabályosan visszaütni a labdát, majd a fogadó párjának. Ezt követõen valamennyi játékos felváltva, ebben a sorrendben üt.

 

 

1.9 Megismételt labdamenet

 

1.9.1 A labdamenetet meg kell ismételni ,

1.9.1.1 ha a labda az adogatás során útban a háló felett vagy mellett a hálókészletet érinti feltéve, hogy az adogatás egyébként szabályos volt, vagy a hálót ért labdát a fogadó, vagy párja akadályoztatja.

1.9.1.2 ha az adogatást úgy indították el, hogy a fogadó játékos vagy pár nem állt készen a játékra, feltéve, hogy sem a fogadó, sem a párja nem kíséreli meg, hogy beleüssön a labdába.

1.9.1.3 ha a szabályos adogatást, a szabályos visszaütést, vagy a játékszabályok be nem tartását a játékosok akaratán kívüli körülmény akadályozza.

1.9.1.4 ha a játékot a játékvezetõ vagy a helyettes játékvezetõ félbeszakítja.

1.9.1.5 ha a párosban nem a megfelelõ játékos adogat vagy fogad.

1.9.2 A játékot félbe lehet szakítani,

1.9.2.1 ha az adogatásban, a fogadásban, vagy a térfélválasztásban történt tévedést kell helyrehozni.

1.9.2.2 ha a váltogató adogatást, az idõjátékot kell megkezdeni.

1.9.2.3 ha figyelmeztetni, vagy büntetni kell egy játékost.

1.9.2.4 ha a játékfeltételeket olyan módon zavarja meg valami, hogy az kihatással lehet a labdamenet sorsára.

 

 

1.10 Pontszerzés

 

1.10.l Amennyiben a labdamenet nem szakad félbe, a játékos pontot szerez,

1.10.1.1 ha az ellenfele nem tud szabályosan adogatni.

1.10.1.2 ha az ellenfele nem tud szabályosan fogadni.

1.10.1.3 ha a labda a játékos adogatását vagy visszaütését követõen bármihez hozzáér a hálókészlet kivételével azelõtt, hogy az ellenfél beleütne.

1.10.1.4 ha a labda, miután az ellenfél beleütött, elhagyja a játékos alapvonalát anélkül, hogy érintette volna azt a térfelet.

1.10.1.5 ha az ellenfél akadályoztatja a labdát, tehát „töccsöt üt”

1.10.1.6 ha az ellenfél kétszer egymás után beleüt a labdába.

1.10.1.7 ha az ellenfél olyan ütõfelülettel üti meg a labdát, amelynek felülete nem felel meg az 1.4.3 pontban foglalt követelményeknek.

1.10.1.8 ha az ellenfél, vagy bármi, amit az ellenfél magán visel, vagy magánál tart, elmozdítja az asztalfelületet.

1.10.1.9 ha az ellenfél, vagy bármi, amit az ellenfél magán visel, vagy magánál tart, hozzáér a hálókészlethez.

1.10.1.10 ha az ellenfél szabad keze hozzáér a játékfelülethez.

1.10.1.11 ha a páros ellenfél nem a meghatározott sorrendben ér labdához.

1.10.1.12 ha a váltogató adogató rendszerben, tehát az idõjátékban a játékos, vagy párosban õ és partnere l3 egymást követõ szabályos visszaütést üt, beleértve az adogatásfogadást.

 

 

1.11 A játszma

 

1.11.1 A játszmát az a játékos vagy páros nyeri, aki vagy amely elõbb éri el a 21 pontot, kivéve, ha mindkét játékos vagy páros 20 pontot szerzett. Ebben az esetben a játszmát az a játékos vagy páros nyeri, aki vagy amely elsõként szerez egymást követõen 2 ponttal többet az ellenfélnél.

 

 

1.12 A mérkõzés

 

1.12.1 A mérkõzés vagy két vagy három nyert játszmából áll.

1.12.2 A mérkõzés során a játék folyamatosan, megszakítás nélkül zajlik, kivéve a játszmák közötti szüneteket, amikor a játékos 2 percnél nem hosszabb pihenõre jogosult.

 

 

1.13 Az adogatás, a fogadás és a térfél választása

 

1.13.1 Az adogatás-, a fogadás- és térfélválasztás rendjének a jogát sorsolással döntik el, és a gyõztes választhat, hogy elsõként adogat, elsõként fogad, vagy hogy melyik térfélen kezdi a játékot.

1.13.2 Amikor a játékos vagy a páros eldöntötte, hogy elsõként adogat, elsõként fogad, vagy valamelyik térfelet választja, a másik játékosnak vagy párosnak jogában áll a másik lehetõséget választani.

1.13.3 Minden ötödik pontszerzés után a fogadó játékos vagy páros adogató játékos vagy páros lesz, és így tovább felváltva a játszma végéig, kivéve, ha mindkét játékos vagy páros 20 pontot szerzett, vagy ha a váltogató adogatás van érvényben, aholis az adogatás és fogadás rendje azonos, de pontonként cserélõdik.

1.13.4 A páros mérkõzés minden játszmájában az a páros, amely elsõként adogat, eldönti, hogy a páros melyik tagja adogat, és az elsõ játszmában a fogadó páros eldönti, hogy a páros melyik tagja fogad. Az egymást követõ játszmákban az a játékos lesz az elsõ adogató, akit az adogatásra jogosult páros kijelölt. és az a játékos lesz az elsõ fogadó, aki az elõzõ játszmában az illetõnek adogatott.

1.13.5 A párosban minden adogatáscserénél az elõzõ fogadó játékos lesz az adogató és az elõzõ adogató játékos partnere lesz a fogadó.

1.13.6 Az a játékos vagy páros, aki vagy amely egy játszmában az adogatást kezdte, a következõ játszmában elõször fogadó lesz. Párosban a döntõ játszmában a fogadó párosnak meg kell cserélni a fogadás rendjét, amint valamelyik páros elsõként eléri a 10 pontot.

1.13.7 Az a játékos vagy páros, aki vagy amely egy játszmában az egyik térfélen kezd játszani, a soron következõ játszmát a túlsó térfélen játssza.

A mérkõzés döntõ játszmájában a játékosok vagy párosok akkor cserélnek térfelet, amikor valamelyik fél elsõként eléri a 10 pontot.

 

 

1.14 Hibák az adogatás, a fogadás és a térfélválasztás rendjében

 

1.14.1 Ha egy játékos nem a játékrend szerint adogat vagy fogad, a játékvezetõnek a tévedés felismerésekor azonnal félbe kell szakítania a játékot, majd úgy kell a folytatást elrendelnie, ahogyan az adott állásnál a mérkõzés megkezdésekor megállapított sorrend megköveteli. A párosban az adogatás rendjét annak megfelelõen kell alkalmazni, ahogyan azt a tévedés észlelésekor zajló játszma elején az adogató páros megválasztotta.

1.14.2 Ha a játékosok megfeledkeznek a térfélcserérõl, a játékvezetõnek a tévedés felismerésekor azonnal félbe kell szakítania a játékot, majd abban a felállásban kell a folytatást elrendelnie, ahogyan az adott állásnál a mérkõzés megkezdésekor megállapított rend megköveteli.

1.14.3 A tévedés felismeréséig megszerzett pontok minden körülmények között érvényben maradnak.

 

 

1.15 A váltogató adogatás rendszere, idõjáték

 

1.15.1 A váltogató adogatás rendszere, az idõjáték akkor lép életbe, ha egy játszma nem ér véget 15 percnyi játékidõ után, kivéve, ha mindkét játékos vagy páros elért már legalább 19 pontot, illetve ha ezt a mérkõzés folyamán bármikor mindkét játékos vagy páros közösen kéri.

1.15.1.1 Ha a labda játékban van az idõhatár elérésekor, a játékvezetõnek félbe kell szakítania a játékot, majd a játék folytatásakor ugyanaz a játékos adogat, aki a félbeszakított labdamenetben adogatott.

1.15.1.2 Ha a labda nincsen játékban az idõhatár elérésekor, a játék folytatásakor az a játékos adogat, aki az elõzõ labdamenetben fogadott.

1.15.2 Ezt követõen a játszma végéig a játékosok pontonként felváltva adogatnak, és ha a fogadó játékos vagy páros 13-szor szabályosan visszaüti a labdát, akkor pontot szerez.

1.15.3 Ha már egyszer bevezették, a váltogató adogatás rendszere a mérkõzés végéig érvényben marad.

 

 

Készült a Magyar Asztalitenisz Szövetség közremûködésével