A munkahelyi stressz jellemzõi
- Részletek
- Kategória: Régi cikkek
- Készült: 2007. március 21. szerda, 13:51
A leggyakoribb stresszorok (stresszt kiváltó tényezõk) a munkahely elvesztése/ munkanélküliség, állandó létbizonytalanság, gyorsuló változások, fokozott munkakövetelmények, információs túlterhelés, túlmunka, válás, egy-szülõs családok, elkopó tisztelet. A stressz eredhet munkahelyi túlterhelésbõl, az irányítás hiányából, elégtelen jutalmazásból, a folytonosság hiányából, a társaság hiányából is.
A munkahelyi stressz elméletéhez jelentõsen hozzájárult Karasek elmélete (1990), mely szerint a munkahelyi stressz abból ered, hogy a dolgozóval szemben támasztott igények meghaladják az egyénre ruházott kontrollt. E modell két kulcsfeltételt állapít meg a magas vérnyomás kialakulásához: erõs pszichológiai igények + alacsony kontroll az igények kielégítését szolgáló folyamatokon. Akikkel szemben magas követelményeket állítanak, azok úgy jellemzik magukat, hogy "nagyon gyorsan dolgoznak", "nagyon keményen dolgoznak" és "nincs elég idejük a munka elvégzésére". Míg azok az alkalmazottak, akik alacsony munkahelyi kontrollal rendelkeznek, úgy jellemzik magukat, mint akiknek nincs megfelelõ képességük és/vagy hatáskörük döntéseket hozni vagy befolyásolni a folyamatokat. Az újabb modellek egy harmadik tényezõvel is számolnak: a munkahelyi közösség támogatásának jótékony hatásával.
A munkahelyi feszültség jól láthatóan ártalmas mind az egyén, mind a cég szintjén. Kaliforniában például a munkahellyel összefüggésbe hozható stressz-panaszok a leggyakoribb okok a betegállományba vételnél. Nehéz megbecsülni a gazdasági hatásait, de a hiányzást és az elveszett termelékenységet is beszámítva a gazdasági veszteség több milliárd euróra tehetõ évente az unióban.
A munkahelyi feszültséggel kapcsolatos jellemzõ betegség a magas vérnyomás. A magas vérnyomás jelenleg a világ leggyakoribb betegsége, körülbelül 500 millió ember érintett benne. Mégis a betegek 95 %-ánál az okát ismeretlennek vélik (American Heart Association). Az ezzel foglalkozó tanulmányok szerint legalább a betegségek egynegyedét el lehetne kerülni a munkahelyi stressz-szint csökkentésével. A legújabb eredmények szerint:
- "A stressz a munkahelyrõl való hiányzás leggyakoribb oka". (Gee Publishing felmérés)
- "Az emberek több mint kétharmada szenved munkahelyi stressztõl." (ICM kutatás)
- "A munkahelyi stressz aláássa a teljesítményt és a termelékenységet 10 vállalat közül 9-ben." (Industrial Society)
A munkahelyi stressz kezelésének egyik nehézsége a fogalmat takaró meghatározások különbözõsége. A számos definíció közül álljon itt néhány:
- "A munkahelyi stressz az, ahogyan az emberek reagálnak a túlzott terhelésre vagy más, velük szemben támasztott igényre. A stressz akkor lép fel, ha idegeskednek, hogy nem tudnak megfelelni."
- "A stressz akkor lép fel, amikor az egyénnel szemben támasztott igényekhez nincs elegendõ erõforrás, vagy azok nem találkoznak az egyén szükségleteivel vagy motivációjával. Stressz keletkezik, ha a munkaterhelés túl nagy a rendelkezésre álló dolgozóhoz vagy idõhöz képest. Egy olyan unalmas vagy ismétlõdõ munkafolyamat, mely nem használja ki az ember képességeit vagy gyakorlatát, szintén stresszhez vezet."
- "Ha az egyénre nehezedõ terhelés meghaladja a vélt együttmûködési képességét, az stresszt okoz."
A fenti definíciókból megfigyelhetjük, hogy a munkával kapcsolatos stressz alapvetõ összetevõi a következõk:
- személyes tapasztalat
- terhelés vagy az egyénnel szemben támasztott igények okozzák
- az egyén együttmûködési képességén múlik, vagy azon, ahogyan az illetõ látja az együttmûködési képességét
