A tûzoltók is korán halnak
- Részletek
- Kategória: Régi cikkek
- Készült: 2007. július 11. szerda, 14:39
www.weborvos.hu
Az összes koszorúér halálozás 32%-a a közvetlen tûzoltáskor fordul elõ.
A tragédia néhány hónappal ezelõtt nálunk is bekövetkezett: a Mûszaki Egyetemen keletkezett tûz oltásakor 3 tûzoltó vesztette életét. Az esemény megrázta az egész magyar társadalmat, a figyelem a tûzoltók tevékenysége felé fordult. Meg kell azonban különböztetnünk – mint a fenti esetben is - a tûzoltók baleseti halálozását és az állandó stresszhelyzetben végzett munka egészségkárosító hatását.
Az összes koszorúér halálozás 32%-a a közvetlen tûzoltáskor fordul elõ.
A tragédia néhány hónappal ezelõtt nálunk is bekövetkezett: a Mûszaki Egyetemen keletkezett tûz oltásakor 3 tûzoltó vesztette életét. Az esemény megrázta az egész magyar társadalmat, a figyelem a tûzoltók tevékenysége felé fordult. Meg kell azonban különböztetnünk – mint a fenti esetben is - a tûzoltók baleseti halálozását és az állandó stresszhelyzetben végzett munka egészségkárosító hatását.
Egy híres amerikai orvosi újságban /N. Engl. J. Med./ nemrég a tûzoltók koszorúér betegségbõl eredõ halálozásának statisztikai adatait közölték. A retrospektív vizsgálat tehát nem a baleseti halálozást, hanem szolgálat közben bekövetkezett, de coronaria betegségbõl eredõ mortalitást elemezte. Az amerikai Szövetségi Sürgõsségi Ellátásért felelõs Ügynökség -FEMA- 1994 és 2004 közötti adatait dolgozták fel. Külön értékelték a különbözõ szolgálati periódusokban bekövetkezett halálozást, mint a koronária mortalitás „szolgálat specifikus rizikóját".
Az összes koronária betegségbõl eredõ haláleset 32,1%-a tûzoltás alatt, 13,4%-a tûzriasztás során, 17,4%-a oltás után, útban visszafelé, 12,5%-a pedig fizikai training, gyakorlatozás közben fordult elõ. Nem tûzesethez történõ riasztás 9,4%-kal, míg más, sürgõsségi szolgálattól független halálozás 15,4%-kal szerepel a statisztikában. Ez utóbbit alapul véve a tûzoltás közben bekövetkezett koronária halálozás rizikója 12,1 – 136-szor nagyobb, a riasztás 2,8 – 14,1-szeres, az oltás utáni periódus 2,2 – 10,5-szörös, az edzés pedig 2,9 -6,6-szoros rizikónövekedést okoz.
Statisztikai adatok szerint a tûzoltók munkájuk során /éves átlagban/ mindössze 1-5%-ban végeznek közvetlen tûzoltást, mégis az összes koszorúér halálozás 32%-a ebben a periódusban fordul elõ. Munkájuknak ez a periódusa kerekítve 10-100-szoros rizikónövekedéssel jár, a sürgõsségi szolgálattól független halálozáshoz képest.
Hogyan válik az izgalmi állapot, az aktuális stressz helyzet közvetlen halálokká?
Több magyarázat is lehetséges. Koszorúér betegség során a szívizmot ellátó artériák egy-egy, vagy akár több szakasza is beszûkült, az érintett ellátási terület keringése megromott. Az aktuális stressz a beszûkült koszorú erek további szûkülését okozva, akár az ér teljes elzáródását, vagyis infarktus kialakulását eredményezheti.
A koszorúerekben az áramlás a szívizom elernyedt állapotában, azaz diastoléban jelentõs, szívizomösszehúzódás, vagyis sistolé alatt csekély. Így van ez egészséges és beteg koronáriák esetében is. A stressz helyzet növeli a pulzusszámot, vagyis a szívverések számát, ez pedig a diastole idejének lerövidülésével jár. Rövidebb diastole rosszabb ill. tovább romló koronária áramlást okoz…
A legvalószínûbb és a leggyakoribb magyarázat azonban a „plakk leválás". Koszorúér betegségben az ér belsõ felszínén felrakódások helyezkednek el. Ezeket plakkoknak nevezik. A plakkok felszínét sokáig érbelhártya /intima/ borítja. Az aktuális stressz helyzet növeli a pulzusszámot, növeli a vérnyomást, ezek pedig az érfalra hatva az érbelhártya sérülését okozzák. Az érbelhártyán berepedés, azaz folytonossághiány keletkezik, a plakk fedetlenné válik. A vérlemezkék, majd a véralvadás igyekszenek a sebet betakarni, aktivációjuk azonban sokszor túlméretezett és az ér lumenét elzáró thrombus kialakulásához vezet. A történést a klinikum infarktusnak nevezi.
Valószinûleg a felsoroltak egyszerre, egymás mellett „bûnös szereplõi" a történetnek.
Tûzoltónak lenni veszélyes mesterség, de veszélyes mesterség a katasztrófa elhárítás, a mentõk munkája, a terror elhárítóké vagy akár a sebészeké is. Közös bennük a folyamatos stressz helyzet, melyben tevékenységüket végzik. A stressz a mellékvesében adrenalin felszabadulást okoz, ami a keringésbe jutva izgalmi állapotot, pl. szapora pulzust, magasabb vérnyomást okoz. Az állandó stressz helyzet káros az egészségre, mert az adrenalin elõbb-utóbb az arteriák átépüléséhez vezet, majd érbetegséget, érelzáródást /pl. koszorúér betegséget, anginát, vagy infarktust/ okoz.
2007-07-09 07:49
Az összes koronária betegségbõl eredõ haláleset 32,1%-a tûzoltás alatt, 13,4%-a tûzriasztás során, 17,4%-a oltás után, útban visszafelé, 12,5%-a pedig fizikai training, gyakorlatozás közben fordult elõ. Nem tûzesethez történõ riasztás 9,4%-kal, míg más, sürgõsségi szolgálattól független halálozás 15,4%-kal szerepel a statisztikában. Ez utóbbit alapul véve a tûzoltás közben bekövetkezett koronária halálozás rizikója 12,1 – 136-szor nagyobb, a riasztás 2,8 – 14,1-szeres, az oltás utáni periódus 2,2 – 10,5-szörös, az edzés pedig 2,9 -6,6-szoros rizikónövekedést okoz.
Statisztikai adatok szerint a tûzoltók munkájuk során /éves átlagban/ mindössze 1-5%-ban végeznek közvetlen tûzoltást, mégis az összes koszorúér halálozás 32%-a ebben a periódusban fordul elõ. Munkájuknak ez a periódusa kerekítve 10-100-szoros rizikónövekedéssel jár, a sürgõsségi szolgálattól független halálozáshoz képest.
Hogyan válik az izgalmi állapot, az aktuális stressz helyzet közvetlen halálokká?
Több magyarázat is lehetséges. Koszorúér betegség során a szívizmot ellátó artériák egy-egy, vagy akár több szakasza is beszûkült, az érintett ellátási terület keringése megromott. Az aktuális stressz a beszûkült koszorú erek további szûkülését okozva, akár az ér teljes elzáródását, vagyis infarktus kialakulását eredményezheti.
A koszorúerekben az áramlás a szívizom elernyedt állapotában, azaz diastoléban jelentõs, szívizomösszehúzódás, vagyis sistolé alatt csekély. Így van ez egészséges és beteg koronáriák esetében is. A stressz helyzet növeli a pulzusszámot, vagyis a szívverések számát, ez pedig a diastole idejének lerövidülésével jár. Rövidebb diastole rosszabb ill. tovább romló koronária áramlást okoz…
A legvalószínûbb és a leggyakoribb magyarázat azonban a „plakk leválás". Koszorúér betegségben az ér belsõ felszínén felrakódások helyezkednek el. Ezeket plakkoknak nevezik. A plakkok felszínét sokáig érbelhártya /intima/ borítja. Az aktuális stressz helyzet növeli a pulzusszámot, növeli a vérnyomást, ezek pedig az érfalra hatva az érbelhártya sérülését okozzák. Az érbelhártyán berepedés, azaz folytonossághiány keletkezik, a plakk fedetlenné válik. A vérlemezkék, majd a véralvadás igyekszenek a sebet betakarni, aktivációjuk azonban sokszor túlméretezett és az ér lumenét elzáró thrombus kialakulásához vezet. A történést a klinikum infarktusnak nevezi.
Valószinûleg a felsoroltak egyszerre, egymás mellett „bûnös szereplõi" a történetnek.
Tûzoltónak lenni veszélyes mesterség, de veszélyes mesterség a katasztrófa elhárítás, a mentõk munkája, a terror elhárítóké vagy akár a sebészeké is. Közös bennük a folyamatos stressz helyzet, melyben tevékenységüket végzik. A stressz a mellékvesében adrenalin felszabadulást okoz, ami a keringésbe jutva izgalmi állapotot, pl. szapora pulzust, magasabb vérnyomást okoz. Az állandó stressz helyzet káros az egészségre, mert az adrenalin elõbb-utóbb az arteriák átépüléséhez vezet, majd érbetegséget, érelzáródást /pl. koszorúér betegséget, anginát, vagy infarktust/ okoz.
2007-07-09 07:49
Forrás: Weborvos Dr. Káli András PhD.
