Talán nincs olyan ember, aki ne ismerné a régi mondást: Reggelizz úgy, mint a király, ebédelj úgy, mint a polgár, és vacsorázz úgy, mint a koldus! De hányan tartják be? A mai rohanásban az éhgyomorra elfogyasztott kávé után hány óra elteltével esszük meg az elsõ ételt, és mit?

Egy-egy kiflit, joghurtot, netalán müzlit, gyümölcsöt vagy szendvicset kapunk be, és legfeljebb azzal vigasztaljuk magunkat, hogy estefelé, otthon kárpótol majd a családi estebéd. A bõséges reggelit viszont szinte lehetetlen pótolni, állítja Légrády doktor, aki a Tojás, táplálkozás, egészség címmel könyvet is írt a helyes táplálkozásról.

A közismert, régi mondás megfigyelésen és tapasztalaton alapul, de igazolják mai modern vizsgálatok is. Az elhízás, a gyomorégés, a puffadás, a székrekedés, a vashiány, az apadó anyatej, a pattanásos arcbõr, a hajhullás, a menstruációs zavar, a migrén, fejfájás, a csontritkulás, az allergia, és sok más betegség a helytelen táplálkozáshoz vezethetõ vissza. Légrády doktor táplálkozásfölfogása azonban nem egyezik az utóbbi évtizedekben elterjedt zsírmegvonáson alapuló modern elméletekkel. Két évtizedes kutatómunka eredményeként állítja: nem a diétás divatok önkínzó és nehezen betartható koplaltatása, hanem az emésztõrendszer egészének mûködéséhez igazított étrend jelenti a helyes táplálkozást, amely a bõséges fogyasztást is megengedi. Állítja, hogy a természet adta gyógyászati lehetõségeket ki kell használni, de nem szabad elvárni a szervezettõl, hogy csak azért, mert természetes anyag hat rá, képes legyen mûködési rendjét megváltoztatni.

Az egyoldalú táplálkozás, a zsírok megvonása a szervezettõl funkcionális zavarokat okoz. Az emésztõrendszer hatékony mûködéséhez szükségesek mind a zsírok, mind a fehérjék, mind a szénhidrátok. Ha pedig az emésztõrendszer nem kellõképpen mûködik, az említett betegségek fokozatosan elhatalmasodnak a szervezeten. Ahhoz viszont, hogy egyáltalán beinduljon az emésztés, megfelelõ mennyiségû és minõségû táplálékra van szükség a megfelelõ idõben. Kimondottan károsnak tartja azt a táplálkozási elméletet, miszerint naponta többször kell keveset enni. Ha a szervezet mûködéséhez igazítjuk étkezésünket, akkor a reggelinek bõségesnek kell lennie, de ha nincs idõnk a királyi reggelire, akkor legalábbis elegendõ zsírt kell tartalmaznia, mert a szervezet számára létfontosságú vitaminok egy része zsírban oldódó vitaminok. Légrády doktor vizsgálatok eredményeivel cáfolja, hogy bármilyen táplálék, például müzli, kifli, gyümölcs stb. képes jól beindítani az emésztést.

 Erre a célra megfelel három lágy tojás vagy egy doboz 20 százalékos tejföl kiflivel, kenyérrel, esetleg májkrémmel jó vastagon megkent szelet kenyér. Sokak szerint ez túlzottan nagy koleszterinbevitelt jelent, de Légrády doktor kutatásaira alapozva vallja: az emésztõrendszer beindulásához ennyi zsírra van szükség, és ha az emésztés jó, akkor nem kell félni a táplálékban lévõ koleszterin lerakódásától. Véleménye szerint megéri a negyedórával korábbi kelést a ráérõsebb reggeli: vajjal-sajttal-felvágottal és sok zöldséggel vagy savanyúsággal, netalán melegszendvics vagy virsli, és a szalonnát, tojásrántottát, sonkás omlettet sem kell számûzni reggeli étrendünkbõl.

A reggeli zsírmennyiség beindítja az emésztõrendszert, amelynek jó mûködése viszont a szervezet harmóniáját biztosítja, a tojás pedig a legjobb minõségû ételünk. A mikor? kérdése sem mellékes, ugyanis ha a reggeli délelõttre-délre tolódik, akkor már az emésztõrendszer hiába kapja meg a kellõ mennyiségû táplálékot, nem tud kellõképpen mûködni, a táplálékkal bevitt vitaminok és más létfontosságú anyagok nem tudnak tökéletesen felszívódni. A bõséges reggeli után 6-8 órán keresztül a szervezetnek nincs szüksége újabb táplálékra.

Az étkezések között fogyasztott szendvicsek, édességek stb., azaz a sokszor keveset enni akadályozzák a jó emésztést. Napközben nagyon fontos a megfelelõ mennyiségû folyadék bevitele a szervezetbe, csak ne cukrozott üdítõital legyen, hanem ásványvíz, víz, illetve természetes gyümölcslé. A gyümölcsök fogyasztását fontosnak tartja a belgyógyász, de ezeket ellentétben a süteményekkel vagy más édességekkel nem szükséges közvetlenül a kiadós étkezések utánra idõzíteni.

Ebédelni akkor kell, amikor a szervezet már készen áll erre. A jó emésztéshez szükség van minél több epére is, ugyanis a napközben termelõdõ mennyiség nem töményedik be kellõen. A bõséges ebéd újból kiüríti az emésztõnedveket, biztosítja a jó emésztést és közérzetet. Marad még a koldusi vacsora. Kétszeres bõséges táplálkozás kielégíti az ember energiaszükségletét, így a vacsora tulajdonképpen fölöslegessé válik, nehezen és rossz hatásfokkal emészthetõ, mert estére már lanyhul az emésztõrendszer mûködése is. De mivel hét közben sok család csupán az esti órákban találkozik, s csak ekkor keríthet sort a közös étkezésre, válasszunk valóban könnyû ételeket, kis mennyiségben. Elsõsorban fehérjék, nem zsíros tejtermékek, gombák, száraz húsok fogyasztása ajánlott, fõleg zöldségekkel, lehetõleg kevés szénhidráttal. Aki fogyni is kíván, az mondjon le a vacsoráról, esténként érje be zöldséggel, gyümölccsel, kefirrel, mert még így is megmarad számára a remény, hogy majd reggel, tanácsolja Légrády doktor. Elmondása szerint kutatócsoportjának több évtizedes vizsgálatai bizonyítják, hogy az így étkezõ személyek nem híznak el, nincsenek bél- és gyomorpanaszaik, szervezetük ellenállóbb, kedélyük jó. Sokszor hangoztatjuk, hogy nagyapáink idején nem volt ennyi betegség, ennyi gyenge, betegeskedõ fiatal és középkorú. Valóban nem.

Az átlagéletkor ugyan alacsonyabb volt, mivel sok betegségnek például tbc, fertõzések stb. nem volt megfelelõ gyógyszere, de a lakosság egészségi állapota jobb volt. Az elmúlt évtizedekben, az újabbnál újabb modern tudományos táplálkozási és diétás tanok dacára tragikusan, hazánkban mintegy 60 százalékkal nõtt a keringési betegségek száma, az elhízás és csontritkulás is ijesztõ mértékben növekedett. Mindezt nem lehet csupán a túlzott táplálkozásra, a lakosság étkezési fegyelmezetlenségére kenni, állítja Légrády. Inkább annak köszönhetõ, hogy megváltozott az étkezések gyakorisága a sokszor és keveset enni ajánlás hatására. Ez a változás, épp azáltal, hogy az egyszerre elfogyasztott ételmennyiség nem volt elegendõ az emésztõrendszer mûködésének tökéletes véghezviteléhez, semmiképpen nem hagyható figyelmen kívül bizonyos betegségek nagymértékû elszaporodásában. Legveszélyesebb oldala a helytelen táplálkozásból adódó betegségeknek, hogy látványos tünetet sokáig nem okoznak, hanem észrevétlenül, sokszor évtizedeken keresztül lopakodnak elõre, míg aztán a késõi felnõttkorban váratlanul megjelennek, s zömmel a középkorúak közül szedik áldozataikat. Nagyapáink, nagyanyáink, a nehéz fizikai munkát végzõ parasztok nem küszködtek ilyen gondokkal, de õk nemcsak ismerték, hanem alkalmazták is a reggelizzél úgy, mint a király intelmet. (A ham and eggset reggelizõ angolok között sem olyan nagy a túlsúlyos egyének aránya, mint a fogyókúrás receptek hazájában, az Amerikai Egyesült Államokban vagy a reggelizni rá sem érõ Magyarországon. ? Szerk. megj.). A mai ember életmódjának jellemzõje a mozgáshiány is. Elgyalogolunk az elsõ buszmegállóig vagy a garázsban álló autóig, s ezzel nagyjából ki is merül napi mozgásunk. Ilyen életmód mellett is alkalmazható a királyi reggeli, kérdeztük a belgyógyászt. Válasza határozott igen. Az emésztés nem mozgásfüggõ, tehát az emésztõrendszer mûködéséhez mindenképpen szükséges a megfelelõ táplálék.

Ez azonban nem jelenti a mozgáshiányos életmód jóváhagyását. Mindenkinek meg kell találnia a módját annak, hogy izmai, ízületei számára biztosítsa a mozgást. Le lehet például egy megállóval hamarabb szállni az autóbuszról, reggel 10-15 perces tornával pótolni a napközben kimaradó mozgást. És nemcsak lehet, hanem kell is!

Valószínûleg mindenki tudja, hogy egy hosszabb idõre begipszelt törött végtag számára mit jelent a mozgáskiesés. Ugyanilyen sorvadást, renyheséget okoz a mozgáshiány a szervezetben állítja. Mikor forduljon orvoshoz a gyomor- és bélpanaszokkal küszködõ beteg kérdeztük a belgyógyászt. Fájdalom esetén azonnal — tanácsolja —, hiszen mindenféle panasz, betegség vizsgálatra, kezelésre szorul. Van olyan eset is, amely csak gyógyszeresen gyógyítható, de többségében már a helyes táplálkozásra való áttérés is elegendõ. A gyomor- és bélpanaszokat nem szabad lebecsülni, mert messzemenõ következményekkel járhatnak. Az elsõ jelek esetén máris meg kell próbálni helyes táplálkozással kiiktatni. A természet nem végzett egyetemet, és neki nincs doktori diplomája — idézi Karinthyt a doktor —, a természet intelmeit pedig érdemes megszívlelni.
Légrády doktor az alábbi szempontok mellett a józan emberi megfontolást és a mértékletességet is szükségesnek tartja.

1. Legyen bõséges a reggeli, tartalmazzon a jó emésztõrendszeri mûködéshez elegendõ zsírt.
2. Legyen még egy kiadós étkezés a délután folyamán szintén a jó mûködéshez elegendõ zsírtartalommal.
3. A bõséges étkezésekhez fogyasszunk sok savanyúságot vagy savanyú italt és sok rostot, illetve gyümölcsöt!
4. Az édességet (desszertet) közvetlenül a nagy étkezések utánra idõzítsük.
5. Legyen bõséges a napi folyadékfogyasztás (ásvány)víz, tej, gyümölcslé ajánlhatók, míg a cukrozott italokat, szörpöket kerüljük.
6. Legyen - ha szükséges - a vacsora kis mennyiségû: fõleg fehérjékbõl álló, sok rosttal (salátával, gyümölccsel) - a lehetõ legkevesebb szénhidráttal és zsírral.
7. Ne eszegessünk, (nassoljunk) a nagy étkezések között!
8. Gyümölcsöt bõségesen fogyasszunk, lehetõleg a két nagy étkezés között.
9. A bõséges étkezés se legyen több, mint amennyi jól esik - fokozatosan térjünk át a nagyobb étkezésekre.
10. Ne vigyünk be a szükségesnél több kalóriát! - ha pedig mégis, akkor a többletet mozgással, sporttal dolgozzuk le.
11. Bármely étel egymást követõ napokon való fogyasztása csökkenti a kiváltott inger erõsségét, ezért változatosan étkezzünk.
12. Ha csak tojásételt eszünk, akkor az legalább három tojásból álljon! - de semmiképp se gyakrabban, mint másnaponta.