I. szabály

A játéktér

1. számú ábra. A játéktér.
1.Méretek.. A játéktér téglalap alakú. Hossza legfeljebb 42 m és legalább 25 m, szélessége legfeljebb 25 m és legalább 15 m. a játéktér hosszának minden esetben meg kell haladnia a szélességét
/Legkisebb játéktér: 15x25m, legnagyobb játéktér: 25x42m/
2.Vonalak.. A játékteret jól látható, 8 cm széles vonalakkal kell határolni. A hosszabb vonalakat oldalvonalnak, a rövidebbeket kapuvonalnak nevezzük. A játéktéren keresztül felezõvonalat kell húzni. A játéktér középpontját meg kell jelölni /8 cm átmérõjû befestett kör/ és 3 m sugarú körrel körülvenni.

3.Büntetõterület. A kapuvonalakra verõlegesen, mindkét kapufától 6 m távolságra egy-egy, 6 m sugarú körívet kell húzni a játéktér belseje felé, a kapufák magasságáig. E köríveket egy 3 m hosszú, a kapuvonalnak a kapufák közötti szakaszával párhuzamos vonallal kell összekötni. E körívekkel és kapuvonallal határolt terület a büntetõterület. /Megfelel a kézilabdánál használatos büntetõterületet jelzõ felfestés/
4.A büntetõpont. Mindkét térfélen a kapuvonal középpontjától, a kapuvonalra merõleges képzeletbeli egyenesre 6 métert kell mérni, és e távolság végpontját láthatóan megjelölni, a jelölés 8 cm átmérõjû befestett kör. Ez a büntetõpont.
5.A második büntetõpont. Mindkét térfélen a kapuvonal középpontjától, a kapuvonalra merõleges képzeletbeli egyenesre 10 métert kell mérni, és e távolság végpontját láthatóan megjelölni, a jelölés 8 cm átmérõjû befestett kör. Ez a második büntetõpont
6.Saroktér. A játéktér minden sarkában egy-egy 25 cm sugarú körívet kell jelölni, a vonalak vastagsága 8 cm. A játéktér sarkpontjától a kapuvonalra 5 m távolságra, a játéktéren kívülre egy-egy 8 cm-es kiegészítõ vonalat kell húzni.
7.Cserezóna. Arra az oldalvonalra merõlegesen, amely mögött a cserejátékosok padjai vannak, a felezõvonaltól mindkét irányba 5 m távolságra két, egyenként 80 cm-es vonalat kell húzni /40cm a játéktéren belül, 40 cm a játéktéren kívül/, a vonalak vastagsága 8 cm. Ezen vonalak közé, az oldalvonal mellé kell elhelyezni az idõmérõ asztalát. Ettõl a vonalaktól 5 m távolságra hasonló jelzést kell alkalmazni. Ez a cserezóna. Ezen vonalak mögött helyezkednek el a kispadok. A játékoscserék során a játékosoknak ezen a vonalak között kell ki- és belépniük a játéktérre.
8.A kapuk. A kapuk a két kapuvonal közepén állnak. A két merõleges, egymástól 3 m távolságban /belméret/ álló oszlop alkotja, ezek felül keresztléccel vannak összekötve, amelyek alsó széle 2 m távolságra van a talajtól. A kapufák és a keresztléc vastagsága 8 cm. A kapufák és a keresztléc azonos szélességûek. A kapuk mögött  a kapufákhoz, a keresztléchez és a talajhoz hálót kell rögzíteni. A kapu alsó részét hajlított rudakkal vagy más alkalmas módon rögzíteni kell.
Megjegyzés: A kapuháló kenderbõl, jutából vagy nylonból készülhet. Nylon azonban csak akkor használható, ha nem vékonyabb a kender- vagy jutazsinegnél.
9. A játéktér felülete. A felületnek simának, egyenletesnek és horzsolásmentesnek kell lenni. Fa és mûanyag ajánlatos, beton és aszfalt kerülendõ.

Döntvények az I. szabályhoz
-    Ha a kapuvonalak csak 15-16 m-ek, akkor a büntetõterület köríve csak 4 m. a büntetõpontot akkor is 6 m-re kell felfesteni
-    A játéktér talaja természetesen gyep, mesterséges gyep vagy földes talaj is lehet.

II. szabály

A labda

A labda gömb alakú, külsõ bevonata bõrbõl vagy más engedélyezett anyagból készül. Semmiféle olyan anyagot nem tartalmazhat, amely a játékosok testi épségét veszélyezteti.
A labda kerület legalább 68 cm, legfeljebb 70 cm. Súlya a játék megkezdésekor legfeljebb 450 legalább 410 gramm. A benne lévõ nyomásnak 0,6-1,1 atmoszférának kell lennie, amely 600-1100gr/cm2 tengerszint feletti nyomásnak felel meg.
A labdát a mérkõzés során csak a játékvezetõ beleegyezésével szabad kicserélni.

Ha a labda a mérkõzés folyamán leeresztene vagy kipukkadna:
-    A játékot meg kell szakítani
-    A játékot, játékvezetõi labdaejtéssel kell folytatni, ott, ahol a labda a játék megszakításának pillanatában volt. Ha a labda a büntetõterületen vált alkalmatlanná, akkor a játékvezetõi labdaejtést, a büntetõterületet határoló vonal azon pontján kell elvégezni, amely közelebb van az alkalmatlanság helyszínéhez.
-    Ha a labda kezdõrúgás, kirúgás, sarokrúgás, oldalberúgás, szabad- vagy büntetõrúgás alkalmával válik alkalmatlanná, és még nem került játékba, a játékot a szabályoknak megfelelõen kell folytatni /meg kell ismételni az adott eseményt/.

Megjegyzés: a labda speciálisan elkészített sporteszköz. A bõr alatt nemezréteg van beépítve, alatta van a felfújt belsõ. Beszerzése nehézkes, ára viszonylag magas.
Engedélyezett a „rendes”, 4-es labda alkalmazása.


III. szabály

A játékosok száma

1.    A játékban két csapat vesz részt, legfeljebb 5-5 játékossal, közülük 1-1 fõ a kapus.
2.    A cserejátékosok maximális száma 7 fõ
3.    „Repülõcserék” korlátlan mennyiségben hajthatók végre egy-egy mérkõzés folyamán. Lecserélt játékos ismét beállhat egy másik játékos cseréjeként.
4.    Akkor nevezünk egy cserét „repülõnek” , ha olyan idõpontban történik, amikor a labda játékban van, ilyenkor a következõ feltételeknek kell megfelelni
-    lecserélt játékosnak az oldalvonalnál, a cserezónán kell elhagynia a játékteret,
-    a belépõ játékosnak is a cserezónán kell keresztülhaladnia, de csak akkor léphet be, ha a lecserélt játékos már az oldalvonalon kívül van,
-    a cserejátékosok a játékvezetõk hatáskörébe és döntési joga alá tartoznak, akár ténylegesen részt vesznek a játékban, akár nem,
-    a csere akkor van végrehajtva, amikor a cserejátékos belép a játéktérre. Ettõl a pillanattól kezdve a cserejátékos a játékban résztvevõvé válik, a lecserélt játékos pedig megszûnik a játékban résztvevõnek lenni.
5.    Bármely játékos helyet cserélhet a kapussal, amennyiben felszerelése megfelel az elõírásoknak. A kapus cseréjéhez nem kell játékvezetõi engedély, „repülõcserével” végrehajtható

Büntetõ rendelkezések
-    Az 5. pont megsértéséért nem kell megállítani a játékot. A vétkes játékost figyelmeztetni kell, mihelyt a labda játékon kívülre került.
-    Ha a „repülõcsere” folyamán a cserejátékos olyankor lép be a játéktérre, amikor a lecserélt játékos még nem hagyta el teljesen a játékteret, akkor a játékvezetõ állítsa meg a játékot. A játékvezetõ figyelmeztesse a cserejátékost és utasítsa a lecserélt játékost a játéktér elhagyására. A játékot az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell folytatni arról a helyrõl, ahol a labda volt a játék megszakításának pillanatában. Ha azonban a labda a büntetõterületen volt, akkor a szabadrúgást a 6 m-es vonalnak arról a helyérõl kell elvégezni, amely legközelebb van ahhoz a helyhez, ahol a labda volt a megszakítás pillanatában
-    Ha a „repülõcsere” folyamán a cserejátékos nem a cserezónán keresztül lép be a játéktérre, illetve a lecserélt játékos nem ott lép ki, akkor a játékvezetõ állítsa meg a játékot. A játékvezetõ figyelmeztesse a vétkes játékost, a játékot pedig közvetett szabadrúgással kell folytatni arról a helyrõl, ahol a labda volt a játék megszakításának pillanatában. Ha azonban a labda a büntetõterületen volt, akkor a szabadrúgást a 6m-es vonalnak arról a pontjáról kell elvégezni, amely a legközelebb van ahhoz a helyhez, ahol a labda volt a megszakítás pillanatában.

Döntvények a III. szabályhoz
-    A mérkõzés kezdetén a csapatok minimális létszáma 5 játékos
-    Ha bármelyik csapat létszáma kiállítások következtében kettõ alá csökken, a mérkõzést be kell szüntetni

IV. szabály

A játékosok felszerelése

1.    A játékosok semmi olyan felszerelési tárgyat nem viselhetnek, amely a többi játékosra nézve veszélyes lehet.
2.    A játékosok szokásos felszerelése:
-    Mez, trikó vagy ing
-    Rövidnadrág – ha termo –,vagy kerékpáros nadrágot visel, akkor annak alapszíne megegyezik a rövidnadrággal,
-    harisnya /sportszár/
-    sípcsontvédõ /lábszárvédõ nem kötelezõ/
-    cipõ /lábbeli/, amely vitorlavászonból vagy puha bõrbõl készült edzõ- vagy tornacipõ lehet, gumi vagy hasonló anyagú talppal. Lábbeli viselete kötelezõ
3.    A játékosok mezét számmal kell ellátni, ügyelve arra, hogy egy csapaton belül minden játékos más számot viseljen.
4.    A kapus viselhet hosszúnadrágot. A kapusnak olyan színeket kell viselnie, mely megkülönbözteti õt a többi játékostól és a játékvezetõtõl.

Büntetõ rendelkezések
E szabály mindenfajta megsértéséért a vétkes játékost le kell küldeni a játéktérrõl, hogy a felszerelését rendbe hozza. Csak akkor térhet vissza a játéktérre, ha elõbb jelentkezik a játékvezetõnél, akinek meg kell gyõzõdnie arról, hogy a játékos felszerelése rendben van. A játékba csak akkor állhat be, amikor a labda játékon kívül van.

Döntvény a IV. szabályhoz
A harisnyának teljesen el kell fednie a lábszárvédõt. A lábszárvédõ anyaga /gumi, mûanyag, poliuretán vagy hasonló anyagból/ kell készülnie és megfelelõ fokú védelmet kell nyújtania.

V. szabály

A játékvezetõ

Minden mérkõzés vezetésére játékvezetõt kell kijelölni. Hatásköre és a szabályok által adott hatalmának gyakorlása akkor kezdõdik, amikor abba a létesítménybe/pályára érkezik, ahol a játéktér is van, és megszûnik akkor, amikor elhagyja azt. Büntetõ jogköre kiterjed azokra az eseményekre is, amelyek olyankor történnek, amikor a játék ideiglenesen szünetel, vagy amikor a labda játékon kívül van. A játékkal és a mérkõzés eredményével kapcsolatos tényekre vonatkozó döntései véglegesek.

A játékvezetõ
-    Érvényt szerez a szabályoknak,
-    Eltekint a büntetéstõl minden olyan esetben, amikor az a meggyõzõdése, hogy a büntetéssel a szabály ellen vétõ csapatot juttatná elõnyhöz,
-    Feljegyzéseket készít a mérkõzés elõtt, alatt és után történt minden incidensrõl,
-    Biztosítja az idõmérést,
-    Méri a kiállítás 2 perces idejét,
-    Korlátlan joga, hogy a játékot valamely szabálytalanság miatt bármikor megállítsa, a mérkõzést megszakítsa, vagy beszüntesse, ha ezt az idõjárás, a nézõk beavatkozása vagy más ok miatt szükségesnek tartja. Ilyen esetekben az elõírt határidõn belül jelentést kell tennie a mérkõzést szervezõ szövetség rendelkezései szerint
-    Attól a pillanattól kezdve, hogy a játéktérre lép, figyelmezteti a szabálytalan vagy sportszerûtlen magatartást tanúsító játékosokat, és további szabálytalanság vagy sportszerûtlenség esetén kizárja õket a játékból. Ilyen esetben a játékvezetõnek az elõírt határidõn belül a vétkes játékos nevének megjelölésével részletes jelentést kell tennie a mérkõzést szervezõ szövetség elõírásai szerint.
-    A játékoson kívül senki mást nem enged a játéktérre lépni, kivéve, akinek erre külön engedélyt adott,
-    Megszakítja a játékot, ha véleménye szerint valamelyik játékos súlyosan megsérült, a játékost a lehetõ leggyorsabban eltávolíttatja a játéktérrõl és a játékot azonnal folytatja. Ha egy játékos könnyebben sérül meg, a játékot nem kell megállítani, míg a labda játékon kívülre nem kerül. Az a játékos, aki ápolás céljából az oldal- vagy kapuvonalhoz tud menni, nem ápolható a játéktéren.
-    Kiállítja azt a játékost, aki véleménye szerint durva játékban vagy súlyos sportszerûtlenségben vétkes, vagy aki goromba, sértõ kifejezést használ,
-    Ellenõrzi a „repülõcsere” szabályosságát,
-    Ellenõrzi az 1 perces idõkérés idejét,
-    A játék minden megszakítása után jelt ad a folytatásra
-    Eldönti, hogy a rendelkezésre álló labda megfelel-e a II. szabály elõírásainak

Megjegyzés: A sérült játékosnak nem kell a cserezónához mennie, hogy a játékteret elhagyja, azt bárhol megteheti


VI. szabály

A játék idõtartama

1.    A mérkõzés ideje
Megyei szinten:
-    Selejtezõk alkalmával 2 x 10 perc
-    Döntõbejutásért 2 x 10 perc
      Országos szinten:
-    Selejtezõk alkalmával 2 x 10 perc
-    Döntõbejutásért 2 x 1 perc
-    Döntõmérkõzés 2 x 10 perc tiszta játékidõ. A szünet nem tarthat tovább 5 percnél
2.    A játékidõt a játékvezetõ méri, futó óra mellett
3.    A mérkõzést meg kell hosszabbítani a büntetõrúgás végrehajtására
4.    A csapatok jogosultak 1 perces idõkérésre, aminek idejét a játékvezetõtõl kell kérni. Az idõkérés ideje alatt a játékosok a játéktéren helyezkednek el. Csapatvezetõi instrukció az oldalvonal mellett a cserepad vonalában adható. A játékosok nem hagyhatják el a játékteret, a csapatvezetõ pedig nem léphet a játéktérre.
5.    Ha egy csapat a sorsolás miatt egymás után kétszer játszik, akkor 10 perc pihenõ áll rendelkezésre

VII. szabály

A játék kezdete

1.    A mérkõzés elõtt a térfelválasztás és a kezdõrúgás jogát éremfeldobással kell eldönteni. Amelyik csapat a sorsolásnál nyer, térfelet választ. A másik csapat végzi el a kezdõrúgást. Miután a játékvezetõ jelt adott, a játékot az egyik játékos kezdõrúgással indítja el úgy, hogy a labdát, amely a játéktér középpontjában, a talajon áll, az ellenfél térfelére rúgja. A kezdõrúgás elvégzéséig minden játékosnak a saját térfelén, a nem kezdõ csapat játékosainak pedig a labdától legalább 3 m távolságra kell tartózkodniuk. A labda akkor kerül játékba, ha elrúgták és elõre /az ellenfél térfele irányába/ elmozdult. Az a játékos, aki a kezdõrúgást végezte, mindaddig nem játszhatja meg még egyszer a labdát, míg azt egy másik játékos meg nem érintette.
2.    Gól után a játékot ugyanilyen módon kell újra kezdeni.

Büntetõ rendelkezések
E szabály 1., 2 pontjának megszegése esetén a kezdõrúgást meg kell ismételni. Ha azonban a kezdõrúgást végzõ játékos a játékban levõ labdát másodszor érinti, mielõtt azt egy másik játékos érintené, akkor az ellenfél közvetett szabadrúgást végez ott, ahol a szabálytalanság történt. Ha azonban a szabálytalanságot az ellenfél büntetõterületén követték el, akkor a közvetett szabadrúgást a 6 m-es vonal azon pontjáról kell elvégezni, amely a legközelebb van a szabálytalanság helyéhez.

Kezdõrúgásból közvetlenül gól érhetõ el.

3.    Más ideiglenes játékmegszakítás után, amelyre a szabályok nem intézkednek, és a labda közvetlenül a megszakítást megelõzõen nem haladt át az oldal- vagy kapuvonalon, a játékvezetõnek játékvezetõi labdát kell ejtenie azon a helyen, ahol a megszakítás pillanatában volt. Ha azonban a labda a játék megszakításának pillanatában a büntetõterületen volt, akkor a labdát a 6 m-es vonalnak azon a pontján kell leejteni, amely a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a megszakítás pillanatában volt. A labda akkor kerül játékba, amikor a talajt érinti. Ha az így játékba hozott labda az oldal- vagy kapuvonalon áthaladt, mielõtt egy játékos érintette volna, a játékvezetõi labdaejtést meg kell ismételni. Meg kell ismételni akkor is, ha egy játékos hozzáér a labdához, mielõtt az a talajt érte volna.


VIII. szabály

A labda játékban és játékon kívül

A labda játékon kívül van:
-    Ha akár a földön, akár a levegõben teljes terjedelmében áthalad a kapu- vagy oldalvonalon
-    Ha a játékvezetõ a játékot megszakítja.

A labda minden más esetben játékban van a mérkõzés kezdetétõl a végéig, akkor is:
-    Ha valamelyik kapufáról vagy a keresztlécrõl a játéktérre visszapattan
-    Ha játéktéren tartózkodó játékvezetõrõl lepattan,
-    Ha feltételezhetõen szabálysértés történt, de a játékvezetõ nem állított meg a játékot

Döntvény a VIII. szabályhoz
A játéktér jelzõvonalai ahhoz a területhez tartoznak, amelyet határolnak, tehát az oldal- és kapuvonal játéktérhez tartoznak.


IX. szabály

Gól

 Ha a szabályok másként nem rendelkeznek, gól akkor van, ha a labda teljes terjedelmével áthalad a kapuvonalon a kapufák között és a keresztléc alatt anélkül, hogy a támadócsapat valamelyik játékosa kézzel vagy karral bedobta, bevitte, vagy szándékosan beütötte volna.
A mérkõzést az a csapat nyeri, amelyik a játék során több gólt ért el. Ha nem esett gól, vagy mindkét csapat azonos számú gólt ért el, a mérkõzés döntetlen.

Rendelkezés
A rendezõ szövetség /MDSZ/ kiírása alapján:
-    A mérkõzés gyõztesét /a csoportmérkõzések kivételével/ hosszabbítással /aranygól/
-    Ha nem lett gyõztes, akkor büntetõrúgásokkal kell eldönteni







X. szabály

Szabálytalanságok és sportszerûtlen viselkedések

Közvetlen szabadrúgással büntetendõ az a játékos, aki szándékosan /vigyázatlanul, meggondolatlanul/ elköveti a következõ tizenegy szabálysértés valamelyikét:
-    Az ellenfelet megrúgja, vagy megkísérli megrúgni,
-    Az ellenfelet gáncsolja, azaz lábával buktatja, vagy megkísérli buktatni, illetve ilyen szándékkal elõtte vagy mögötte lehajol,
-    Nekiugrik ellenfelének
-    Az ellenfelet erõszakosan vagy veszélyes módon támadja,
-    Az ellenfelet, aki õt nem akadályozza, hátulról támadja,
-    Az ellenfelet megüti, megkísérli megütni, vagy leköpi,
-    Az ellenfelet visszatartja
-    Az ellenfelet ellöki
-    Az ellenfelet vállal elsodorja vagy megtaszítja,
-    Becsúszó szereléssel próbálja megjátszani a labdát, akár érinti az ellenfelet, akár nem
-    Kezezést követ el, azaz karjával vagy kezével megfogja, dobja, viszi vagy üti a labdát /ez nem vonatkozik a saját büntetõterületén belül tartózkodó kapusra/.

A közvetlen szabadrúgást az ellenfél arról a helyrõl végzi el ahol a szabálysértés történt. Ha a felsorolt tizenegy szabálysértés bármelyikét a védõcsapat játékosa a büntetõterületen követi el, akkor büntetõrúgást kell ítélni, a labda helyére való tekintet nélkül, feltéve, hogy a labda játékban van.

Megjegyzés:
A becsúszó szerelés /labdamentés/ csak akkor alkalmazható:
-    Ha a labda közvetlen közelében /3-4 m/ nincs ellenfél játékos
-    Ha a labda gólba tart, de nincs közvetlen közelben ellenfél játékos
-    Ha a labda az oldalvonalon akar áthaladni és nincs közvetlen közelben ellenfél játékos
-    Ha a labda a kapuvonalon akar áthaladni és nincs közvetlen közelben ellenfél játékos
A becsúszó szerelés nem irányulhat az ellenfél játékosa felé, csak biztonságos távolságban elé, mellé.

Közvetett szabadrúgással büntetendõ az játékos, aki elköveti a közvetett szabálysértések valamelyikét:
1.    A játékvezetõ véleménye szerint veszélyes módon játszik, pl. megkísérli a labdát megrúgni, amikor az a kapus kezében van.
2.    Anélkül, hogy a labdát meg akarná játszani, szándékosan feltartóztatja az ellenfelet /zárás/, azaz a labda és az ellenfél közé fut, vagy testével akadályozza az ellenfelet
3.    A büntetõterületen belül támadja a kapust
4.    Mint kapus:
-    Kézzel érinti vagy megjátssza a labdát, amit csapattársa szándékosan odarúgott hozzá,
-    Saját csapata javára megítélt pontrúgásból közvetlenül hozzá továbbítják a labdát, és õ azt kézzel érinti vagy megjátssza,
-    4 másodpercnél tovább birtokolja kézzel, lábbal a labdát a saját térfelén
-    a labda kidobása /játékba hozatal ill. folyamatos játék esetén/ vagy kirúgása /folyamatjáték/ után egy csapattársától visszakapja azt, anélkül, hogy átkerült volna a felezõvonalon, illetve ellenfél játékos érintette vagy megjátszotta volna.

A közvetett szabadrúgást az ellenfél arról a helyrõl végzi el, ahol a szabálytalanság történt. Ha azonban büntetõterületen történt, akkor a rúgást a 6 m-es vonal azon pontjáról kell elvégezni, amely a legközelebb van a szabálysértés helyéhez.


Büntetõ intézkedések
A játékost sárga kártyával kell figyelmeztetni, ha az alábbi cselekedetek valamelyikét követi el:
-    „repülõcsere” során akkor lép be a játéktérre, amikor a lecserélt játékos még nem hagyta el teljesen a játékteret, vagy ha nem az elõírt helyen lép be
-    következetesen vét a játékszabályok ellen
-    szavakkal vagy mozdulatokkal bírálja a játékvezetõ bármilyen ítéletét
-    sportszerûtlenül viselkedik,
-    szögletrúgás, szabadrúgás, partrúgás alkalmával nem az elõírt helyen tartózkodik
-    szándékosan akadályozza a játék folytatását

E szabálysértések bármelyikének esetén a figyelmeztetés mellett közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára a szabálysértés helyérõl, feltéve, hogy súlyosabb szabálysértés nem történt. Ha azonban a szabálytalanság a büntetõterületen történt, akkor a közvetett szabadrúgást a 6 m-es vonal azon pontján kell elvégezni, amely a legközelebb van a szabálysértés helyéhez.

Ki kell állítani, piros kártya felmutatása mellett azt a játékost, aki a játékvezetõ véleménye szerint:
1.    Durva játékban vétkes
2.    Erõszakosan játszik /súlyos sportsérülésben vétkes/
3.    Goromba, durva vagy sértõ kifejezéseket használ
4.    Másodszor is figyelmeztetéssel /sárga kártya/ járó vétséget követ el.

Ha a játékvezetõ a játékot megszakítja, hogy a játékost a 3. és 4. pont értelmében kiállítsa, de más szabálytalanság nem történt, akkor a játékot az ellenfél javára megítélt közvetett szabadrúgással kell folytatni arról a helyrõl, ahol a szabálytalanság történt. Ha azonban a szabálytalanság a büntetõterületen történt, akkor a közvetett szabadrúgást a 6 m-es vonal azon pontjáról kell elvégezni, amely legközelebb van a szabálysértés helyéhez.

Döntvények a X. szabályhoz
-    Ha a játékvezetõ véleménye szerint egy játékost, aki az ellenfél kapujára tör, és nyilvánvaló lehetõsége van gól elérésére, az ellenfél meg nem engedett – azaz szabadrúgást vagy büntetõrúgást maga után vonó – eszközökkel megállít, és ez által a támadójátékos csapatát megfosztja a gólhelyzettõl, akkor a vétkes játékost súlyos sportszerûtlenség címén ki kell állítani
-    Ha a játékvezetõ véleménye szerint egy játékos – kivéve a saját büntetõterületén lévõ kapust – szándékos labdakezezéssel gól elérésében gátolja meg az ellenfelet, vagy nyilvánvaló gólhelyzetet semmisít meg, akkor a vétkes játékost súlyos sportszerûtlenség címén ki kell állítani
-    A kiállított játékos tovább nem vehet részt a játékban, és a cserepadon sem foglalhat helyet. Csapata azonban a kiállítás után 2 perccel kiegészülhet

Ha azonban a 2 perc lejárta elõtt gól esik, akkor a következõképpen kell eljárni:
-    Ha 5 játékos játszik 4 ellen és az 5 játékossal játszó csapat ér el gólt, akkor a 4 játékossal játszó csapat kiegészülhet
-    Ha mindkét csapat 4 játékossal játszik, akkor a gól után mindkét csapat kiegészülhet,
-    Ha 5 vagy 4 játékos játszik 3 játékos ellen, és a nagyobb létszámú csapat ér el gólt, akkor a 3 játékossal játszó csapatba egy játékos beállhat
-    Ha mindkét csapat 3 játékossal játszik, akkor a gól után mindkét csapatba egy-egy játékos beállhat
-    Ha a kevesebb játékossal játszó csapat ér el gólt, akkor a játék létszámváltozás nélkül folyik tovább
A két percet a játékvezetõ méri. A kiállított játékos helyett csereként beálló játékos csak akkor léphet a játéktérre, amikor a játékvezetõtõl engedélyt kapott

XI. szabály

A szabadrúgás

Kétféle szabadrúgás van:
-    Közvetlen, amelybõl a vétkes csapattal szemben közvetlenül gól érhetõ el
-    Közvetett, amelybõl gól csak akkor érhetõ el, ha a szabadrúgást végzõ játékos érinti vagy megjátssza a labdát, mielõtt az a kapuba jut

Ha egy játékos szabadrúgást végez, az ellenfél valamennyi játékosának a labdától legalább 5 m távolságra kell lennie, amíg a labda játékba nem kerül.
A labda akkor kerül játékba, ha elrúgták és elmozdult. Ha az ellenfél egyik játékosa 5 m-nél közelebb megy a labdához mielõtt a szabadrúgást elvégezték volna, a játékvezetõ mindaddig nem engedélyezheti a szabadrúgás végrehajtását, amíg a szabály elõírásait nem tartják be.
A szabadrúgás elvégzésekor a labdának mozdulatlanul kell állnia a földön.
A szabadrúgást végzõ játékos csak akkor játszhatja meg ismét a labdát, ha azt egy másik játékos is érintette vagy megjátszotta

Büntetõ rendelkezések
-    Ha a szabadrúgást végzõ játékos a játékba került labdát másodszor is megjátssza, mielõtt azt egy másik játékos megérintette vagy megjátszotta volna, akkor közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél csapata javára arról a helyrõl, ahol a szabálysértés történt. Ha azonban a büntetõterületen történt, akkor a közvetett szabadrúgást a 6 m-es vonal azon pontjáról kell elvégezni, amely a legközelebb van a szabálysértés helyéhez.
-    Ha a szabadrúgásra jogosult csapat 4 másodpercen belül nem végzi el a rúgást, akkor az ellenfél javára közvetett szabadrúgást kell ítélni

Döntvény a XI. szabályhoz
A közvetlen és a közvetett szabadrúgás megkülönböztetése céljából a játékvezetõ a közvetett szabadrúgás megítélését karja feje fölé emelésével jelzi. Ez a jelzés addig tart, amíg a szabadrúgás meg nem történt, és a labdát más játékos nem játszotta vagy érintette meg, vagy a labda el nem hagyta a játékteret.

XII. szabály

Halmozott szabálytalanságok

1.    A halmozott szabálytalanság fogalma a X. szabályban említett közvetlen szabadrúgást maga után vonó szabálysértésekre vonatkozik. A közvetett szabadrúgást maga után vonó szabálysértések nem halmozódnak. Ha valamelyik csapat 5 szabálytalanságot „halmozott fel” /követett el/, akkor a további közvetlen szabadrúgás megítélése esetén a vétkes csapat ellen kisbüntetõt kell ítélni. E közvetlen szabadrúgásból közvetlenül gól érhetõ el.
2.    A csapatonként és félidõnként felhalmozott elsõ öt szabálytalanságot rögzíteni kell a mérkõzés jegyzõkönyvében.
3.    A csapatonként és félidõnként elvkövetett elsõ öt szabálytalanságért megítélt szabadrúgás esetében védõ sorfal állhat fel.
4.    A hatodik felhalmozott szabálytalanságtól kezdve már nem állhat fel sorfal
-    A szabadrúgást végzõ, egyértelmûen azonosított játékost és védõcsapat kapusát kivéve minden játékosnak a játéktéren, de a büntetõterületen kívül kell lennie, amely a labda magasságában a kapuvonallal párhuzamosan húzódik,
-    A kapusnak a büntetõterületen belül, a labdától legalább 5 m távolságra kell lennie
-    A védõcsapat többi játékosának is legalább 5 m-re kell lennie a labdától, és nem akadályozhatja a szabadrúgást végzõ játékost mozgásában. Egyik játékos sem lépheti át a képzeletbeli vonalat, amíg a labdát nem rúgták el és az nem mozdult el
-    A rúgó játékosnak a labdát egybõl kapura kell rúgnia, nem továbbíthatja azt egy másik játékosnak
-    A kisbüntetõ elvégzése után más játékos csak akkor érintheti a labdát, amikor már a kapus megérintette, vagy a labda visszapattant a kapufáról, illetve a keresztlécrõl, vagy pedig elhagyta a játékteret
-    Nem rúgható szabadrúgás a kapuvonaltól 6m-nél rövidebb távolságról.
Ha olyan szabálytalanságot követnek el a büntetõterületen, amiért egyébként közvetett szabadrúgás járna, akkor a szabadrúgást a 6 m-es vonalnak arról a pontjáról kell elvégezni, ami a legközelebb van a szabálysértés helyéhez
-    Az ötödik szabálytalanság után az ellenfél térfelén, vagy a játékos saját térfelén, de a második /10 m-re lévõ/ büntetõponton áthúzódó, a kapuvonallal párhuzamos képzeletbeli vonal elõtt elkövetett szabálytalanság esetén a szabadrúgást e második büntetõpontról kell elvégezni. A szabadrúgás elvégzésénél a 4. pontban elõírtak az irányadók. Ha a szabálytalanságot a játékos a saját térfelén, a kapuvonal és a második büntetõponton áthúzódó vonal között követi el, akkor az ellenfél csapatkapitánya jelezze, hogy a szabadrúgást a szabálytalanság helyérõl, vagy a második büntetõpontról akarják-e elvégezni
-    Hosszabbítás esetén a második félidõben elkövetett szabálytalanságok a hosszabbításban is halmozódnak.

Büntetõ rendelkezések
E szabály megsértése esetén:
-    Ha azt a védõcsapat követi el és nem esett gól, a rúgást meg kell ismételni
-    Ha azt a támadócsapat követi el, kivéve a rúgást végzõ játékost, a gólt érvényteleníteni kell, és a rúgást meg kell ismételni
-    Ha a rúgó játékos követi el, az ellenfél javára közvetett szabadrúgást kell ítélni a szabálytalanság helyérõl.


XIII. szabály

Az oldalberúgás

 Az oldalberúgás a játék egyik folytatásának a módja.
1.    Ha a labda akár a földön, akár a levegõben teljes terjedelmével áthaladt az oldalvonalon, vissza kell rúgni a játéktérre, arról a helyrõl, ahol a labda áthaladt az oldalvonalon. Az oldalberúgást annak a csapatnak a játékosa végzi el, amelyiknek az ellenfele utoljára érintette a labdát. A rúgás bármely irányba elvégezhetõ. A rúgást végzõ játékosnak vagy az oldalvonalon, vagy a játéktéren kívül kell állnia. A labdának mozdulatlanul kell állni az oldalvonalon. A labda azonnal játékban van, ha elrúgták és elmozdult a játéktér irányába. Az oldalberúgást végzõ játékosnak nem szabad újra megjátszania, míg más játékos nem érintette vagy játszotta meg. Az ellenfél játékosainak legalább 5 m távolságra kell lenniük az oldalberúgás helyétõl. Oldalberúgásból közvetlenül nem érhetõ el gól.

Oldalberúgás következik akkor is, ha a labda a mennyezetet érinti. Az oldalberúgást arról az oldalról, illetve pontról kell elvégezni, amelyik a legközelebb volt a labdához, amikor a mennyezettel találkozott. Az oldalberúgást annak a csapatnak a játékosa végzi el, amelyik nem érintette utoljára a labdát.

Büntetõ rendelkezések:
-    Ha az oldalberúgást szabálytalanul végezték el, a rúgást az ellenfél végzi el,
-    Ha az oldalberúgást nem arról a helyrõl végezték el, ahol a labda áthaladt az oldalvonalon, a rúgást az ellenfél végzi el
-    Ha a rúgó játékos nem végzi el az oldalberúgást attól a számított 4 másodpercen belül, hogy a labda birtokába kerül, a rúgást az ellenfél végzi el
-    Ha az oldalberúgást végzõ játékos a labdát másodszor is megjátssza, mielõtt azt egy másik játékos érintette vagy megjátszotta volna, közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára a szabálysértés helyérõl. Ha azonban a szabálysértés a saját büntetõterületen történt, akkor a közvetett szabadrúgást a 6 m-es vonal azon pontjáról kell elvégezni, amely a legközelebb van a szabálysértés helyéhez
-    Ha az oldalberúgást végzõ játékos más vétséget követ el, akkor az ellenfél végzi el az oldalberúgást
Megjegyzés: 
-    Az oldalberúgást végzõ játékos kézzel a földön foghatja, tarthatja a labdát, hogy az guruljon el. Rúgáskor elengedi
-    Lábát ráteheti a labdára, hogy az elgurulást megakadályozza, majd talpával, esetleg rúgással indítja a labdát
-    „Birtoklás”-nak nevezzük a labda tartását akkor, ha a játékos a kezében fogja, tartja vagy a labda közvetlen közelében van, de nem fogja meg, mellette áll



XIV. szabály

A kidobás

A kidobás a játék folytatásának egyik módja.
Ha a labda a levegõben vagy a földön teljes terjedelmével áthaladt a kapuvonalon – a kapufák közötti rész kivételével – és utoljára a támadócsapat játékosa játszotta meg, akkor a kapusnak a büntetõterületrõl állva vissza kell dobnia a játékba a labdát úgy, hogy az hagyja el a büntetõterületet. A labda akkor van játékban, amikor elhagyja a büntetõterületet. A kidobás akkor érvényes, amikor a labdát a büntetõterületen kívül egy másik játékos érintette vagy megjátszotta, vagy amikor a labda a kidobás után elhagyja a játékteret. Az ellenfél játékosainak a büntetõterületen kívül kell maradniuk, amíg a labda játékba nem kerül. A kapus addig nem játszhatja meg a labdát, míg azt más játékos nem érintette vagy játszotta meg. Kidobásból közvetlenül nem érhetõ el gól.

Büntetõ rendelkezések:
-    ha a labda úgy kerül át a másik térfélre, hogy elõtte a kapuson kívül más játékos nem érintette vagy játszott meg, illetve a labda nem érintette a talajt a kapus térfelén, akkor közvetett szabadrúgást kell ítélni, amit az ellenfél a felezõvonal bármely pontjáról elvégezhet
-    ha a kapus egyik csapattársa vagy az ellenfél egyik játékosa a kapus büntetõterületén érinti a labdát, a kidobást meg kell ismételni
-    ha a kapus újból érinti, vagy megjátssza a labdát mielõtt az egy másik játékos érintette volna, az ellenfél javára közvetett szabadrúgást kell ítélni a második érintés helyérõl
-    ha a kapus a labdát a csapattársától visszakapja, mielõtt az elhagyta volna a térfelet, az ellenfél javára közvetett szabadrúgást kell ítélni a második érintés helyérõl. Ha a vétség a büntetõterületen volt, a közvetett szabadrúgást a 6 m-es vonalnak azon pontjáról kell elvégezni, amelyik legközelebb van a szabálysértés helyéhez.

XV. szabály

A sarokrúgás

A sarokrúgás a labda játékba hozatalának egyik módja. Ha a labda a levegõben vagy a földön teljes terjedelmével áthalad a kapuvonalon – a kapufák közötti rész kivételével – és utoljára a védõcsapat játékosa érintette, akkor sarokrúgást kell ítélni.
A sarokrúgást a kijelölt negyed körívbõl kell elvégezni. A védõcsapat játékosai nem mehetnek 5 m-nél közelebb a labdához, amíg a labda játékba nem került. A labda akkor kerül játékba, ha elrúgták és a játéktér irányába elmozdult. A sarokrúgást végzõ játékos csak akkor játszhatja meg ismét a labdát, amikor azt egy másik játékos már érintette vagy megjátszotta. Sarokrúgásból közvetlenül gól érhetõ el.

Büntetõ rendelkezések
-    ha a szögletrúgást nem szabályosan végzik el, azt meg kell ismételni
-    ha a szögletrúgást végzõ játékos másodszor is érinti a labdát, mielõtt más játékos érintette volna, akkor a közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára arról a helyrõl, ahol a szabálysértés történt
-    ha a rúgó játékos nem végzi el a szögletrúgást attól a számított 4 másodpercen belül, hogy a labda birtokába kerül, az ellenfél javára közvetett szabadrúgást kell ítélni a saroktérbõl

XVI. szabály

A büntetõpontról végzett rúgások

A büntetõpontról végzett rúgások módja kieséses tornák döntetlenül végzõdött mérkõzésein a gyõztes meghatározására.

Amennyiben egy mérkõzés gyõztesét a büntetõpontról végzett rúgások döntik el, a következõ elõírások szerint kell eljárni:
-    a játékvezetõ kijelöli azt a kaput, amelynél a rúgásokat elvégzik
-    pénzfeldobással sorsol annak eldöntésére, hogy melyik csapat végzi az elsõ rúgást, mindkét csapat 3-3 rúgást végez. Ezeket 3-3 különbözõ játékos hajtja végre, csapatonként felváltva. Ezt a három játékost a csapatkapitányok a rúgások elvégzése elõtt bejelentik a játékvezetõnek. E játékosokat a mérkõzés elõtt megadott tizenkét játékosból lehet kiválasztani
-    ha mindkét csapat elvégezte a három rúgást, és azonos számú gólt rúgott, vagy egyik sem rúgott gólt, a rúgásokat az eddigi rendben folytatni kell, amíg mindkét csapat egyenlõ számú /nem feltétlen új játékos/ rúgása mellett az egyik csapat eggyel több gólt ér el, mint a másik
-    bármelyik játékra jogosult játékos helyet cserélhet a kapussal
-    a büntetõpontról végzett rúgások folyamán minden játékosnak a rúgások helyével ellentétes térfélen kell tartózkodnia.

Fegyelmi rész
-    az a játékos, akit egy mérkõzésen kiállítottak, automatikusan a következõ mérkõzésen nem játszhat /kétperces kiállítás, piros kártya, kétszeri sárga kártya/
-    ha ugyanazt a játékost újból kiállították /kétperces kiállítás, piros kártya, kétszeri sárga kártya/, akkor õ a következõ két mérkõzésen nem játszhat /ha újra kiállították, akkor három mérkõzésen nem játszhat, és így tovább/
-    ha egy játékos a mérkõzésen sárga kártyás figyelmeztetésben részesül, akkor a következõ mérkõzésen játszhat
-    ha egy játékos a játékvezetõt megütötte, megrúgta, leköpte, akkor ez a játékos tovább nem játszhat a Szövetség rendezvényein /öt évig/
-    ha egy mérkõzés a játékvezetõvel szembeni tettlegességgel zárul, akkor a vétkes csapatot a tornáról ki kell zárni, eredményeit meg kell semmisíteni